2010. november 8.
úttalan utakon
Őszi szünet volt a múlt héten iskolában-óvodában. Hogy feltöltödjünk, kicsit utolérjük magunkat, és hogy boldog perceket tölthessünk együtt... no, meg talán, hogy alkossunk is (bár ezt nem kifejezetten hangsúlyozta ki, aki kitalálta az őszi szünet szükségességét, de valószínű szkrepper sem volt az illető :o)). Alkotásra idő, energia nem jutott (ami mostanra már súlyos elvonási tüneteket produkál), de úttalan utak felfedezésére igen. HU, ez nagyon jó volt. Bár könnyű nem...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nagyon jól megtudod ragadni a pillanatot meg jó a géped is:)
VálaszTörlésSzuper jók a fotók!Áron milyen nagy fiú már!
VálaszTörlésNe sajnáld, hogy nem alkothattál! Szerintem a kirándulás nagyon fontos! Együtt a család, amit mással helyettesíteni nem lehet,s a csodás fotók még sokáig fognak emlékeztetni erre.
VálaszTörlésPirimami a virágoskertjéből
Sziasztok. Láttatok őzikét?
VálaszTörlésAngliában a lovacskák a szabadban csatangolnak. A New Forestben.
VálaszTörlésPiroska, egy percig sem bánom a gyerekekkel töltött pillanatokat... a jajgatás nem annak szólt, hogy velük voltam, inkább annak, hogy olyan rövid egy nap, vagy annyira végesek az energiáim, hogy az alkotásra már nem is jutott időm, erőm... dehát, ez van...
VálaszTörlésDulifooli, sajnos nem láttunk őzeket, pedig általában szoktunk... néha szarvasokat is... szerintem a friss, de száraz avarban végigcsörtetve ez nem is csoda... minden elbújt még időben... azért békákat, madarakat láttunk...